{ÁLOM}

Érzem, hogy most is velem vagy.
Szemed úgy csillog, égszinkék...
Vársz rám- tekinteted elárul.
Szebbet nem is képzelhetnék..

Hajadba túród a kezed-
Bárhol vagyok- utánam mész.
Mindig őrződ nyugalmamat,
De magadnak- semmit sem kérsz.

Régóta ismerlek. De mégis
minden szavad felidéznék.
És rajtam függ- igy mondtad mindig-
melyik utat választanék.

Hogy melyiket? Most már tudom.
Eddig vak ködben éltem én...
Te vártál. Szótlanul, és mindig-
Sosem adttad fel a reményt.

Megfordulok. Szürke tömegben
csak téged látlak. Szemed ég.
Átsuhan válladon a kezem-
örökre- csak veled lennék.