ÜGYNÖK: 4 rész

  

 

{MAXIMILIAN}

Ermina, Ermina.

 

Éppen alszol. Békésen, önfeledten- akárcsak egy bárányfelhő az azúr égben. Senki sem fogja megzavarni nyugalmadat, ebben biztos lehetsz.

Bizz bennem. (pár áthúzott, olvashatatlan szó)

Nos, ha ezeket a sorokat olvasod, akkor már mindent tudsz. Vagy már nem élek. Akár mi is van, ha kezedben tartod ezt a levelet, kérlek emlékezz arra, hogy én mindig a legjobb barátod akartam lenni. És minden tőlem telhetőt megpróbálok majd megtenni annak az érdekében, hogy te boldog légy.

Vissza a tárgyra.

Valamikor...inkább szóban mondok el neked mindent. Az ég világon mindent, amit most nem tudok megtenni. Azért is mert félek, tétován, gyáván; látom, hogy szereted a Péterünket.

Kérlek, ne haragudj.

Párszor kipróbáltam rajtad az erőmet. Majd lassan, fokozatosan mindent meg fogsz tudni. Lehet, hogy visszaemlékezve minden ködösen fog fesleni életed vásznán, de tudom- egyszer csak mindketten rá fogunk találni a világosságra. 

Tudod, az életben semmi sem véletlen vagy égről pottyant csoda- és az hogy te pont Péterrel ismerkedtél meg- az sem volt véletlen, tudom. Akkortájt nagyon nem bíztam benned. De akármi is fog történni, tudd meg, teljesen megváltozott a véleményem- (néhány sor erősen átsatírozva; érthetetlen szófoszlányok.)

Csak próbára teszlek, tudod?

De eddig mindig erősebbnek bizonyultál mint amire számítottam volna.

Amikor becsukom a szememet és rád gonodolok- mindig egy havas, zord táj jut eszembe- melynek a közepén te állsz, büszkén, kihívóan. Toronymagasan.

Dacosan.

Királynő.

Ha megtudod az egészet, szinte bizonyos vagyok abban, hogy azon nyomban meg fogsz utálni.

A farkasnyomok tényleg valódiak voltak.

Egy egész falka farkas, csillogó, vad szemeikkel- ott lapulhatott a bokrokban, szimatolva. Nem támadtak ránk- pedig minden okuk és joguk is megvolt hozzá.

Te meg- egyáltalán nem ijedtél meg. Még egy pillanatra sem. Más lány a helyedben már futott volna mint

a szélvész, te pedig nyugodtan ott álltál, és mintha tanulmányoztad az arcomat.

Mintha próbáltad kitalálni a gondolataimat, ami cseppet sem nyugtató. Miért érdekelnélek?  Vagy sejtesz valamit? Akármi is az... valamikor biztos hogy el fogom mondani mindent és meg fogod tudni, hogy nem véletlen hogy én meg te- mi ketten- Ermina és Maximilian- erre a helyre kerültünk A kezemből bénán kiesett telefon, a szakadék alján landolt autó.... Egy szerep a sok közül, melyet el kellett játszanom.

Hogy megtudjam az igazságot.

Szinte látom lelki szemeim előtt ahogy most dühöngsz. Kérlek ne tedd ezt. Mindenre megvan az okom... mindent kiterveltem.

Tudom, hogy mit csinálok.

Ébredezni kezdesz. El fogom tenni a levelet a táskám legmélyebb zúgába, hogy meg ne lásd.

Bár ha jobban meggondolom- inkább elégetem.

Hamu nem hazudik.

Az ég legyen veled,

M.